BEMUTATKOZUNK
HÉTFŐI ZSENGÉK
FELIRATKOZÁS
PARTNEREK
Érdemes elolvasni!
 
 
 


<< vissza az archivumba

Dátum: 2010-11-22

Bizalom

Ismét egy vitaindító... vagy legalábbis elgondolkodnivaló... szedjük össze együtt... :)


Múlt pénteken volt egy értékesítési szeminárium.

Gondoltam egyet, és kitaláltam egy olyan "garanciát", amely teljes mértékben a bizalomra épített. Egyfajta becsületkassza-módszer.

Sokakat megkérdeztem előtte és utána is, mit gondolnak róla.

Még viták is indultak a facebook-on, melyben sokan kifejtették, hogy nem fog működni, még óva is intettek engem a bizalom ilyanfajta kinyilvánításától.

A rendszer kiválóan igazolta, hogy érdemes volt bíznom az emberekben. Köszönöm mindenkinek!!!

Ugyanakkor elgondolkodtam...

Miért van, hogy egyik embernek ez jut eszébe róla, a másiknak pedig pont az ellenkezője. Persze, én is rá tudom vágni, hogy habitus, neveltetés, előítéletek, stb...

De mégis.

Én hiszem, hogy alapvetően minden ember etikus. Mindenki vágyik arra, hogy becsületes, korrekt legyen, hogy szerethessék és szerethessen.

Ha kalandfilmeket nézünk, boldogan beleélljük magunkat a feddhetetlen főhős helyébe és úgy érezzük, mi is úgy cselekednénk. Aztán jön egy helyzet, és talán megbotlunk. Belemegyünk egy nem teljesen etikus cselekedetbe. Még lelkiismeretfurdalásunk is lesz.

De továbbra is etikusnak gondoljuk magunkat. És küldözgetünk fennkölt történeteket, videókat ismerőseinknek, és továbbra is a feddhetetlen főhőssel azonosulunk egy filmben.

Miért botlunk meg mégis újra és újra?

Miért választjuk a rosszat?

Miért találjuk meg a kiskapukat, miért nem tudunk úgy cselekedni életünkben, mint a filmbéli főhős? Pont abban a "filmben", amelyben valóban mi vagyunk a főhősök...

Ha én bízom Benned, és Te is bízol Őbenne, Ő pedig bízik amabban... stb... akkor szép lassan mindenki bízik mindenkiben. Tudom, ez egy elmélet, de... mégis?

Hogy lehetne elindítani?

Talán kicsiben?

Az Apádra Ütök c. filmben volt szó a bizalom köréről, amit a De Niro által megformált após talált ki, de pont ő maga nem adott bizalmat. Mi lenne vajon, ha mindenki csinálna egy "bizalom körét" és szép lassan növelné a befogadott személyek számát... aztán egyszercsak már többen lennénk benne egy-egy körben... aztán összeérnének a körök... és végül lenne egy naaaaaagy, bizalom köre, ... vagy talán már...  gömb...

Elnézést, ha túl csöpögős lett, de tényleg annyira szeretném... :)

Csodás hetet Neked!



Barátsággal:


Kreutz Zsolt

 

E-mail cím:
Név:
Hozzászólás:
Ellenőrző kód, kérjük, pontosan írd be: 65Gff3D

Korábbi hozzászólások:

2010-11-23, 09:47:47   Csányi Bernadett

Sziasztok POZITÍV GONDOLKODÓK! :)

Márk, nem lehetett egyszerű a nagyapádnak, sajnos sok embert vernek át mások is. Múltkor pl láttam egy műsort, hogy működnek az uzsorakamatok és hogy lehet, hogy 30 ezret veszel fel, ami mostanra 1,5 Mó-ra duzzad.

Igazat adok neked, mert te magad is megtapasztaltad azt, milyen, ha a bizalmaddal visszaérlek. A szűk családi környezetben is láttad.

Én pl a munkahelyen látom. Valaki hibázott, nekem kellett fizetnem... Ugye, nem fair? Ennek az illetőnek adtam esélyt. Adtam egyszer, kétszer, háromszor, de sajnos már egy szavát se hiszem el, ha megszólal...

Talán úgy vagyok, mint ikanom. Van bizalom, adok esélyt, de aki eljátsza, annak nem adok többet. Vagy csak ritkán.

Ilyen az élet...

* * *

2010-11-23, 00:48:28   Michel Márk

Szia Zsolt, és Mindannyian :-)

Engem úgy neveltek, hogy bizonyos emberekkel nem szabad üzletelni, mert átvernek. Nagyapám kétszer is hagyta magát rászedni, mert bízott. Egész évi terményével lógott meg a bizalmába fogadott "kereskedő"...

Aztán 20 éves lettem, és jött egy ember... tudtam, hogy közülük való, de azt mondtam magamnak, hogy én majd óvatosabb leszek nagyapámnál.

Bíztam.

Aztán sz...ban hagyott sok milliós adóssággal. Amit tudtam, bírtam azt visszafizettem a károsultaknak.

Most a világ másik felén élek, és most is sokan pályáznak a bizalmamra, de én már megtanultam a leckét. De TE nyugodtan nevezd ezt előítéletességnek, azt, hogy antiszemét lettem.

Kifosztották a nagyapámat, éheztették a szüleimet, kirabolták az országomat. Itt is szívják a vérem, és az otthoniaknak sem kevésbé, sőt !!!

Tudom, ez most megint úgy tűnik mintha politizálnék, én viszont nem tudom kiölni magamból az erkölcsiségemet és azt, hogy gondolkodjak. Továbbá nem vagyok hajlandó feladni azt sem, hogy az embertársaimat gondolkodásra késztessem... legyen az bármilyen fájdalmas is... legalábbis kezdetben. ;-)

* * *

2010-11-22, 19:01:50   ikanom

ma már csak mint fogalom létezik! "bizalom" ezt csak ugy nem szabad osztogatni ki kell érdemelni! ez igy müködik a mai világban különben nagyon meg lehet égeni magunkat! saját tapsztalat de ettől függetlenül még a szivem legmélyén bizom az emberekben a megismerkedés 5 percében , aztán eldöl hogy mennyire lesz ez megalapozott! Általában gyorsan elszáll:-(

* * *

2010-11-22, 15:56:13   Öbi

A borítékolt bizalom nagyon tetszett. Azt is szeretem, amikor egy-egy előadásnak több árat is megadnak, ezzel én tudom megválasztani hogy mennyiért megyek el. Ez lehetőséget ad azoknak is, akik szűkebb pénztárcát birtokolnak, de akik megengedhetik maguknak, azok pedig esetleg tudnak többet is adni. Volt hogy a legdrágább jegyet vettem meg, mert volt rávalóm, de volt olyan eset is, hogy nagyon el akartam menni, de csak a legkisebb összegűt kértem. Mégsem volt szégyenérzetem, hiszen ezeken a helyeken nincsenek már elvárások.
Ez a módszer szerintem főleg rólam szól. Amikor előre fizetek, akkor hogy mennyit érdemlek meg abban a pillanatban, ha pedig utólag, akkor értékelem az előadót is és saját magamat is.
Magamat azzal, hogy mennyit értettem meg, mennyi jött át, és az anyagi helyzetemet is értékelem egyúttal.

A bizalom dologgal kapcsolatban kicsit furcsa most már a gondolkodásmódom, legalábbis az elmúlt egy év alatt nagyon sokat változott. Velem is történnek dolgok, amiket egy éve másképp értékeltem. A bizalom egyben elvárás is. Viszont már többször tapasztaltam, hogy sem én sem a másik ember nem tudott volna ennek az elvárásnak megfelelni. Ha pedig az történik, hogy nem érdemesítjük a további bizalomra, akkor még mindig az elvárásaink vannak vele szemben. Pedig soxor előfordulhat, hogy nem tudjuk teljesíteni sehogy sem, amit elvárnak tőlünk, vagy valamilyen ígéretet tettünk.
Én például ezért már nem is vállalok sok mindent határidőre, mert ha nem tudom teljesíteni, még ha megszakadok akkor sem, akkor elvesztem a bizalmat.
Pedig az Ember úgy működik, hogy mindig minden pillanatban azt cselekszi, amit éppen abban a pillanatban tenni tud.
Előfordulhat, hogy a következő pillanatban vagy időben már meg tudnánk tenni, de hát az a pillanat elmúlt, az a döntés megszületett.
A filmet nem ismerem, úgyhogy ahhoz nemtok hozzászólni :)

Mosolygós szép napot :)

* * *

2010-11-22, 15:33:43   Gaboo

"össze gyűltünk a felszínen...."

* * *

2010-11-22, 15:30:46   Gaboo

A bizalom köre működik....
csak rá kell nézni az építőipari körbe tartozásokra...
100% hogy lesznek túlélők!!!!

* * *

2010-11-22, 14:22:20   Paál Géza

Sajnos, kedves Zsolt, az lenne, hogy bekerülne valaki ebbe a körbe, aki ÉRDEKBŐL úgy tesz, mintha, majd jól visszaél vele és előnyt kovácsol a maga számára.
Azt gondolom, hogy a filmben a főhőssel azért tudunk annyira azonosulni, mert az nekünk NEM KERÜL SEMMIBE. Abban a pillanatban, ahogy az életben találkozunk egy hasonló szituval, már kockáztatnunk kell ..... vagy az adott ügylet sikertelenségét, vagy a korábban elért javakat. Egyik sem a - szigorúan vett - túlélés záloga.
Az evolúció, a verseny alapja, hogy hogyan lehetek jobb a másiknál, hogyan szerezhetek többet, hogy attól még jobb lehessek. Ez az ösztön alapvetően az élelemről szól .... az már társadalmunk sajátossága, hogy másra is kiterjesztődik a szerzés vágya (fogyassz!!).
Azt gondolom, az általad vágyodd bizalom-köröket két szituban lehetne megvalósítani. Mindkettőnek sajátossága, hogy a magántulajdon nem létezik (ergo nincs értelme szerezni) .... ez pedig nem más, mint a mennyország ... vagy a kommunizmus (nem keverendő a sztálinizmussal más diktatúrákkal).

* * *


WILLTORD MAGYARORSZÁG Kft.     e-mail: willtord@willtord.hu