BEMUTATKOZUNK
HÉTFŐI ZSENGÉK
FELIRATKOZÁS
PARTNEREK
Érdemes elolvasni!
 
 
 


<< vissza az archivumba

Dátum: 2010-09-20

Kutyadolog II. rész

A történet folytatódik...

5 hónapja volt egy bejegyzés Kutyadolog címmel.

A történet úgy folytatódott, hogy Chewy és Felhő egyre durvább módszereket találtak ki a szökésre, és már a szokásos tavaszi nyírásukat sem tudtam megszervezni, mert nem lehetett tudni, hogy éppen itthon lesznek-e, amikor jön a "kutya-borbély".

A blogbejegyzés után már valóban mindenhol kész volt a kerítés, ezért kreativításuk folytán kirágták magukat, majd amikor ezt is lehetetlenné tettem, akkor jött a kerítés alatti ásás. (Ezt is megakadályoztam, amikor deszkákat ástam be a földbe, de aztán nagyobbat ástak...

Ez volt az a pont, amikor megelégeltem a dolgot, és azt mondtam, ha menniük kell, menjenek...

Mentek is...

Először napokra, majd 1-2 hétre tűntek el, közben egyre soványodtak... de úgy látszik, a szabadság fontosabb volt... időnként ettek egy vacsorát, de reggelre megint eltűntek. Mindig a szomszéd telkén keresztül jöttek, ezért vissza kellett őket engedni.

Most hétvégén már kerek egy hónapja nem láttam őket...

Szombaton azonban Chewy megjelent. Egyedül. 36 kg volt korábban, most is lemértem: 23 kg volt. Minden bordája kitapintható, és még a fenekét sem lehet most jól megpaskolni, mert csupa csont. Felhővel nem tudom, mi a helyzet. Ő nem jött azóta sem. :(

Azóta etetem, kap vitamint, és ugyan sokkal visszafogottabb, mint régen, de nagyon bújós. Azt akarom belegondolni, hogy belátta a hibáját, és tanult az esetből. De egyáltalán nem biztos, hogy ez a helyzet...

Most itt van. Szeretném őt egészségesnek látni, akkor is, ha megint rájön a kóborkutyaság...

És itt csatlakozik a történet az 5 hónappal ezelőttihez... Nyitva volt az ajtóm... Chewy hazatalált... De marad-e? És a Felhő? Vele mi van? Tanult az esetből? Vagy nem?  Ezernyi kérdés... és a válasz? Majd később fogom csak megérteni, mint annyi mindent az életben..Van, hogy emberek, állatok mellettünk vannak ideig-óráig, de azt csak később látjuk, hogy mi volt a jelentősége, a funkciója... Én most örülök Neki addig, amíg itt akar lenni, és elengedem, ha mennie kell... Mert szeretem!



Csodás hetet Neked!!!

Üdv:

Kreutz Zsolt


 

E-mail cím:
Név:
Hozzászólás:
Ellenőrző kód, kérjük, pontosan írd be: 65Gff3D

Korábbi hozzászólások:

2010-09-23, 09:20:12   Kreutz Zsolt

Hmmm. Igaz, De én úgy szeretem, hogy neki is jó legyen... :)

* * *

2010-09-22, 11:06:49   Gaboo

Ha ketrecbe zárva vagy láncra verve tartanád otthon, féltve a külvilágtól akkor is szeretnéd.
Csak másképp!
hogy is van ez?

* * *

2010-09-21, 13:08:11   Kreutz Zsolt

Katalin!
Egyetértek és köszönöm a szép idézetet!!! :)
kzs

* * *

2010-09-21, 13:05:18   Kreutz Zsolt

Anna-Mária!
Szívesen és én is köszönöm! :)
kzs

* * *

2010-09-20, 20:10:12   Lintaller Katalin

"Elengedni valakit nem azt jelenti, hogy megszűnik a fájdalmad. Amíg szereted, fájni is fog a hiánya. Ez nem baj. Attól még elengedheted. Sírva búcsúzunk egymástól, s ha igazi a szereteted, ez egy jó sírás. Elválasztva lenni bárkitől is, akit szeretünk: fáj. Ha már nem fáj: nem is szeretjük. (...) Az elengedés nem azt jelenti, hogy az ember szíve kihűl. Nem azt jelenti, hogy elfelejtem örökre. Nem közönyt jelent. Az elengedés azt jelenti, hogy hagyom őt szabadon repülni, szállni, a maga útján - abban a biztos reményben, hogy visszatalál majd hozzám. De amíg nincs itt, mindig hiányzik. És fáj." Müller Péter - Boldog lelkek tánca

* * *

2010-09-20, 19:39:35   Csaba Anna-Mária

Szép, tanulságos történet, köszönöm. Azt hiszem, ezt hívják igazi, önzetlen szeretnek.
Anna-Mária

* * *


WILLTORD MAGYARORSZÁG Kft.     e-mail: willtord@willtord.hu