BEMUTATKOZUNK
HÉTFŐI ZSENGÉK
FELIRATKOZÁS
PARTNEREK
Érdemes elolvasni!
 
 
 


<< vissza az archivumba

Dátum: 2010-03-29

Érdekel a véleményed...

...egy olyan témában, ami engem is nagyon érdekel... :)

Ez pedig nem más, mint a pozitív gondolkodás!

Én 1992. februárjában jöttem rá, hogy érdemes pozitívan gondolkodni, felvállalni a felelősséget, valamint egyszer s mindenkorra abbahagyni a sírást-rívást, mások és a külső körülmények hibáztatását, és a felelősség "átruházását" rajtunk kívül álló dolgokra.

Eltelt 18 év. Azóta is sokat teszek érte, mert ezt nem lehet egyszer elintézni. Ez egy hosszú folyamat, amelynek során ugyan egyre jobban megy a dolog, de időnként mégis hibázhatunk.

Tisztában vagyok vele, hogy emberek vagyunk, ezért nem lehet mindent logikai úton megközelíteni, most mégis ezzel kezdem:

Ha optimista vagy, akkor jobban érzed magad, és könnyebben észreveszed az élet adta lehetőségeket. Könnyebben teszed a dolgod, nagyobb az energiaszinted, egészségesebb vagy. Vagyis nincsen semmi okunk negatívan gondolkozni. Csak vesztenivalónk van, ha mégis ezt az utat választjuk.

Miért tesszük akkor mégis?

Ha valaki még soha nem foglalkozott ezzel a gondolatkörrel, és nem tapasztalta meg a hosszútávú hatásait, akkor sem érthető, hiszen azt még Ő is érzi, hogy jobb a közérzete, ha optimista. De ha valaki már sínen van, és régóta a pozitív gondolkodás jegyében éli az életét, akkor végképp érthetetlen.

Miért szoktunk néha mégis visszaesni? Mi a jó abban, ha pesszimisták vagyunk?

Mi a jó abban, ha negatív pletykákat hallgatunk, neadjIsten adunk tovább? Mi a jó a panaszkodásban, a mártíromságban? Miért van kéjes érzés abban, hogy katasztrófákat adunk-veszünk?

De az is érdekel, hogy miért nehéz egyáltalán elhinni, hogy a pozitív gondolkodás közelebb visz a céljainkhoz? Miért olyan nehéz erről meggyőzni másokat? Miért olyan szkeptikusak a pesszimisták, ha egy optimista áradozik nekik az élet szeretetéről, örömeiről?

Tényleg érdekel, Te hogyan látod!

Kérlek segíts, és írd meg a véleményed! Ha elég sok hozzászólás, e-mail érkezik, akkor összesítem a véleményeket és közzéteszem... :)


Legyen csodás heted sok-sok napsütéssel és madárcsicsergéssel!

Üdv:

Kreutz Zsolt

 

E-mail cím:
Név:
Hozzászólás:
Ellenőrző kód, kérjük, pontosan írd be: 65Gff3D

Korábbi hozzászólások:

2010-04-07, 10:27:04   Kreutz Zsolt

Niki!
Szentigaz, amit írsz. Ha valamiben, jobbak vagyunk, akkor át kell adnunk a tudást, képességet, bármit...
De!
1. Nem mindenkinek lehet.
2. Ha valaki erősebben pesszimista, mint amennyire Te optimista vagy, akkor fennáll a veszély, hogy ő erőlteti Rád az akaratát és nem Te a Tiedet az övére. Mint amikor ki akarsz húzni valakit a vizből és ő ránt be Téged. Veszélyes, sok ilyet láttam már...
Üdv: Zsolt

* * *

2010-04-06, 12:44:23   NIKI

Sziasztok!

Riadtan olvasom, hogy sokan kizárjátok, ill. tudatosan kerülitek a negatív embereket. Én nem tudok elmenni mellettük, persze ez nem azt jelenti, hogy soha nem lépek ki a társaságukból. Az már nekem is sok lenne!
Van 1 ismerősöm teljesen pesszimista, de jószívű vele szoktam viccelni. Amikor önsajnálatba esik, és nem segít a jókedv, meg a vigasztalás akkor azt szoktam neki mondani, hogy igaza van és Ő tehet mindenről és minden az Ő hibája és miatta van az öbölháború is. Vagy ehhez hasonló „baromságot”. Ettől kiakad, először megriad, majd felháborodik (ezek a szeméből olvashatók le!), de a vége vihogás!  Ekkor érti csak meg, hogy túlzott. Már 2 éve nevelgettem az ismerősei észreveszik, hogy nyitottabb lett, de valahogy messze áll még az optimizmustól.
Talán mi született optimisták nem arra születtünk, hogy örüljünk magunknak, hanem, hogy segítsünk a reményteleneknek „fényt” hozzunk az életükbe és utat mutassunk nekik.

* * *

2010-04-05, 16:56:47   Kreutz Zsolt

Márk. Ez tökjó gondolat... akár én is mondhattam volna... Lehet, hogy én is mondtam? :)

* * *

2010-04-04, 23:48:38   Michel Márk

Szia Zsolt :-)

Itt írok, mert a leveleim gyakran nem érkeznek meg.

Alapvetően úgy látom, hogy a pozitív gondolkodás mítosz egy tévedésen alapszik.

Ez pontosan olyan, mintha egy rákgyógyszert életelixírként akarnánk forgalmazni.

Ugye nyilvánvaló a problematika ebben az esetben? Anélkül, hogy pontosan érzékelnénk a minket körülvevő világ torzulásait és abszurditását, nem értelmezhető magának a pozitív gondolkodásnak a jelentősége sem.

Egy EGÉSZséges világban nem lehetne értelmezni ezt az egészet.

Szerintem amit Bea ír, nagyon is megáll, sőt, a meggyőződésen, hogy a "megvilágosodottak" -nak sem mindig pozitív a gondolkodásuk. Mert nem is lehet !
A lényeges különbséget én inkább abban látom, hogy miképpen tudjuk kezelni a hullámvölgyeinket. Ha valaki kellőképpen bölcs, akkor egy befelé forduló periódusában - amit hullámvölgyként is meg lehet élni - nem keresi a nyilvánosságot, mert nem érzi magát olyan mértékben pozitívan kiáradónak, hogy abból a környezetének is haszna lehessen.

Amúgy pedig az egyensúlyban élő ember a kihívásoknak oly módon felel meg, hogy optimistán áll hozzá, és időben észreveszi, ha szélmalomharc.

* * *

2010-03-30, 23:41:57   G.O.Ludmilla

Van erről egy igazság is.
A pesszimista embernek mindig igaza van, de soha nincs benne öröme. A pozitív emberek a jót vonzák be, a negatívak pedig a rosszat. Ezt most a változás (sokak szerint válság)idején nagyon jól megfigyelhető.
Megéri pozitívan gondolkozni!!

* * *

2010-03-30, 18:30:16   Kriszta

Sziasztok!

Én nem tudom, hogy mikor kezdtem el pozitívan gondolkodni, nem tudom dátumal alátámasztani....és az is tény, hogy nem mindig sikerül. De valahol úgy érzem, hogy van egy angyal felettem, aki őriz-véd....és ha valami rossz ér, akkor is egy kis idő után megtalálom benne a pozitívumot, mert mindenből nyerhető valami. A durván pesszimistákat,pedig kerülöm,mert leszívják az energiámat, mondják is, hogy vannak "energiavámpírok". A médiából áramló rossz hírek elől én nem tudok menekülni, de a pozitív gondolkodásra törekvést sem veszi el senki:)
Na szép estét Nektek!

* * *

2010-03-29, 17:14:47   Koródi Sándor

Szia Zsolt! :)

Hogy mi a válasz?
Attól függ! :)
Ha az illető ismer, és tudja, hogy egyébként mivel foglalkozom, és viszonylag gyakran beszélünk is, akkor általában tudja, hogy a kérdést nem véletlenül kapta, és tényleg elgondolkodik. :)

Ha kevésbé ismer, akkor is két lehetőség van:
1. Belenéz a szemembe és megérti, mit akarok üzenni.
2. Nem néz bele a szemembe, mert talán fel sem fogta a kérdést, el sem jutott a tudatáig. Ők általában azok, akikben talán még fel sem merült az, hogy lehetne pozitívan is. Nos, hozzájuk kell a nagyon sok türelem, megértés és szeretet. :) Előbb fel kell építeni bennük önmagunk iránt a bizalmat azzal, hogy valóban igyekszünk még a negativitásukat is megérteni, és amikor ez meg van, akkor szépen lassan lehet nekik adagolni, hogy van a Létezésnek más módja is! :)

* * *

2010-03-29, 15:37:47   Singh Gyöngyvér

Mindig is tudtam, hogy sokkal könnyebb panaszkodni, mint bármit is rózsaszín szemüvegen keresztül nézni. Panaszkodni azért jó, mert sokan "állnak" melléd, hogy jaj, szegény, jajaj, így meg úgy... Pozitív dolgoknak kevésbé örülnek az emberek, ebben pedig szerintem az irigység munkálkodik a háttérben. Mitől ilyen jókedvű, neki miért könnyebb? Pedig esküszöm nem könnyebb nekem, csak, ha nem engedem a lelkem "lecsúszni", minden akadályt könnyebben veszek. Kijöttem egy többéves slamasztikából. Nem mondom, hogy nekem nincs sosem rossz kedvem! Megpróbálom a negatív híreket, információkat nem meghallgatni!

* * *

2010-03-29, 14:55:10   Kreutz Zsolt

oké :):):):)

* * *

2010-03-29, 14:45:49   János

járok itt,olvasok, csak nem írtam :-))
János

* * *

2010-03-29, 14:31:45   Kreutz Zsolt

Olga! Ez jó, tetszik...:)
Szia János! Rég jártál itt!! Üdv Néked! Ugyan nem beszéltünk, de láttam az eredményeket és így utólag is gratulálok!!!! Nem semmi!!! :) És köszi a pozitív energiákat!!!

* * *

2010-03-29, 14:22:55   János

Szép napot mindenkinek.itt a tavasz Hurrá!!! :-) Lehet menni sétálni, bringázni, kertészkedni,kinek kinek mi teszik, és mi kapcsolja ki,tölti fel POZITÍV energiával, mindennapi rohanásból. Kicsit a gond ott kezdődik tévé, rádió,újság szinte csak negatív információval van megtőltve mert csak az a hír hír :-( ( nekem nem, nem is nézem)A problémákat nem problémának hanem feladatként kell felfogni és már is jobban működik, megoldásra kell fókuszálni.(szerintem)Mindenkinek ha lehetősége van ki kellene tekinteni a világba. Elsősorba AFRIKÁba,és ha lehetősége van elmenni, csodát látt ott tudnak az emberek őrülni a minden napoknak,tudják mi az érték nem pénzbe, vagyonba mérik!Hálistennek nekem megadatott eljutottam és tudtam ,tudtunk (www.bamakocsapat.hu)segíteni,gyerekeknek,iskoláknak. Némi adományokat juttatunk el egy verseny keretén belül (Budapest-Bamako rally)és mosolyt örömkönnyet csalni a szemekbe.Tudják értékelni az aproságokat is.Nekem ez pluszt jelent.2009.2010.Irány 2011-be is.
És gyűjtyjűk az adómányokat.
Mosolygós szép napot!
tedd ezt te is :-))
VADLUDAK
János

* * *

2010-03-29, 13:34:01   Olga

Van erről egy vicc.
Miért jó a pesszimistának?
Mert vagy mindig igaza van vagy kellemesen csalódik.

* * *

2010-03-29, 13:10:20   Kreutz Zsolt

Köszi Bea! Jó gondolatok... :D és hogy ordibálnak a madarak... ez csúúúúcs... :)
Sándor! Oké. És a kérdésedre mi a válasz? Én már sokszor kaptam azt: Minek örüljek? Erre azt szoktam mondani: Van fedél a fejed felett, van, mit enned, stb... Hidd el, sokan ezt elintézik egy vállrándítással...

* * *

2010-03-29, 13:08:36   Judit

Sziasztok!
Én már elgondolkoztam ezen... :-)
Sokszor nem értem, hogy pozitívan akarok gondolkodni, mégsem megy, mi lehet ennek az oka.
Legelőször akkor gondolkodtam el, amikor az egyetemen, ahol újságírást oktattak, a hírérték fogalmával kapcsolatban elkezdtünk beszélgetni a hírekről. Megfigyeltétek már, hogy a híradókban szinte csak és kizárólag negatív hírek vannak? Ha mindenhonnan ez sugárzik felénk, igen nehéz pozitívnak maradni. Mégis, szinte csak ezeknek van hírértékük.
A másik dolog, amin gondolkodtam már, hogy a jó dolgokat olyan könnyű megélni, olyan természetesnek vesszük őket. A rossz dolgokon pedig nehéz túllépni, nehezebb feldolgozni. Ezeket mindig megjegyezzük.
Épp egy barátom mesélte ezzel kapcsolatban, hogy amikor ejtőernyőzött, ugrás előtt mindig megnézte az időjárás-jelentést. Sokszor mondta a társainak, hogy rossz idő jön, akkor, amikor a meteorológia ezt indokolta. (sokszor nem mondta, természetesen, mert szép időt ígértek)
Egy idő után, ha meglátták, már mondták is: itt van XY, akkor rossz idő lesz.
Pedig miért is lenne? Mégis csak a rosszat jegyezzük meg…

* * *

2010-03-29, 13:00:59   Koródi Sándor

Kedves Zsolt! :)

Ezen a kérdésen már én is számtalanszor elgondolkodtam. Vajon miért is ragadnak bele az emberek a negativitásba?
Szerintem a legtöbbjüknek fel sem tűnik, hogy mennyire negatív a hozzáállása az élethez. Egyszerűen csak megszokásból panaszkodnak és pletykálnak, és nem mellékesen, addig is figyelnek rájuk. Legalábbis azt hiszik. Pedig valójában, ha valaki "partnerként" ott áll a másik oldalon, legtöbbször egy kicsit sem figyel a másikra. Ő is csak azzal van elfoglalva, hogy a saját gondjait elpanaszolhassa valakinek, vagy éppen tovább adja a legfrissebb péetykát, amit legutóbb hallott.

Szóval, azt gondolom, nincsenek igazán tudatában az emberek annak, hogy egy adott helyzetben éppen panaszkodnak, vagy negatív pletykákat terjesztenek, és ezzel benne tartják magukat a negatív gondolkodási spirálban.
Sőt, olyan emberekkel is gyakran találkozom, akik nagyon is pozitívnak tartják magukat, holott rendszeresen panaszkodnak és pletykálnak mindenféle negatív dolgokat másokról.

Hogy mit lehet velük kezdeni?

Én rájuk szoktam mosolyogni, és megkérem őket, hogy álljanak meg egy pillanatra és gondolják végig még egyszer, hogy mit is mondtak éppen, és szerintük ez mennyire pozitív vagy negatív. :)

* * *

2010-03-29, 12:57:18   Örökös Bea

Szia Zsolt :)
Én ezt akkor értettem meg, amikor elkezdtem foglalkozni a kronobiológiával. Mikor megértettem, hogy minden embernek egy leszületett energiaszintje van, amivel a legjobban kellene gazdálkodnia. Mindenkinek van három markere. Fizikai, érzelmi és intellektuális. Ezeket a "vállalt" tulajdonságokat, mint egy "kód" hordozzuk magunkban. Egy melankolikus-önfeláldozó tipusú embernek nagyon nehéz állandóan pozítiv érzésben lenni. Ha megismerjük igazán önmagunkat, és elfogadva azt hogy egyszer van lent, máskor van fent, (bioritmusban is élünk) akkor sokkal könnyebb lesz a lentről újra feljönnünk.
Én még nem láttam olyan embert, és szerintem még a megvilágosodottak körében is nagyon ritka, amikor mindig pozitív érzésben van.
El kell fogadnunk azt az énünket is, amikor lent vagyunk.

A kérdésedre a gondolatom: minden embernek van egy tanulási folyamata, amit ebben az életében meg akar tapasztalni. Ha szkeptikus az örömre és a boldogságra, akkor bizony még hosszú az útja.
De én nagyon bízom benne, hogy ez az arány megfordul, és egyre többen fognak pozítivan gondolkodni és élni.

A szintén kopasz Kedvesem pedig azt mondta a madárcsicsergésre, hogy már végérvényesen itt a tavasz, mert ordibálnak a madarak :D

Mosolygós szép napot Mindenkinek :)

* * *


WILLTORD MAGYARORSZÁG Kft.     e-mail: willtord@willtord.hu