BEMUTATKOZUNK
HÉTFŐI ZSENGÉK
FELIRATKOZÁS
PARTNEREK
Érdemes elolvasni!
 
 
 


<< vissza az archivumba

Dátum: 2010-01-18

Telitalálat volt...

... a múltheti téma. Mi lenne, ha még jobban ízekre szednénk? El is kezdem...

Ahogy olvastam a hozzászólásokat, azt vettem észre, hogy szinte mindegyikkel egyet tudok érteni. Még akkor is, ha egyik másik pont a másik ellenkezője volt... :)

De hogy lehet egyszerre igaza annak, aki azt mondja, hogy gyerek ide, gyerek oda, ha rossz a akapcsolat, le kell lépni, és annak, aki pont arra buzdítja a másikat, hogy dacára annak, hogy manapság oly könnyen feladunk bármit, mégis tartsunk ki az oltárnál tett ígéretünk mellett?

Hát úgy, hogy egyik helyzetben ez működhet, a másikban meg az. Vagy adott körülmények teljesülése esetén az egyik, míg más esetben a másik az üdvözítő megoldás.

Nem gondolom, hogy létezik olyan kapcsolat, ahol az egyik partner boldog, a másik meg nem. Ez egy játék, melyben mindkét félnek játszania kell. Mégpedig társas-játék, melyben nem elvenni akarunk, hanem adni. Ha én megadom, amire a másik vágyik, akkor nagy eséllyel majd én is megkapom. A magamét... :)

Mivel a két oldalt nem lehet hermetikusan elválasztani, hiszen mindkét fél ad valamit a másiknak, ezért úgy gondolom, hogy nem lehet boldog semelyik fél, ha a másik nem az. Ha pedig az igény tűnik el bármelyik oldalról, hogy adjon, vagy a kapcsolat megromlása esetén helyretegye azt, akkor ott már igenis vége van valaminek és jobb minél előbb lezárni azt.

Pár napja beszélgettem arról, hogy sokszor adódik olyan szituáció, hogy a pár, a múltban egész jól együttműködött, aztán történik valami (egy tréning, egy önfejlesztő program, egy nehéz helyzet, vagy MLM-üzletekben is gyakori ez a szituáció), ami miatt az egyik fél elindul felfelé, és gyakran a másik nem tudja követni őt. Sőt igyekszik a másikat is visszarángatni a kiindulópontra, amire amaz, ha erős a hite és a célja, már nem hajlandó.

Egyre növekszik a szakadék, és amikor már pattanásig feszült a helyzet, akkor már csak haraggal tudnak szétválni. Természetesen jó példa is akad jócskán. Amikor az egyik végül mégis képes lesz követni a másikat, vagy már eleve együtt indultak el a közös célok felé. 

Múltkor beszélgettünk hasonló témákról barátommal, és oda terelődött a szó, hogy melyik 3 dolog a legfontosabb egy jó párkapcsolathoz. Azóta sem mondtam végleges
3 tulajdonságot neki, mert mindig elakadtam. De most így a szösszenet végére kettő fontosat leírok: Tolerancia és közös célok...

Azért még agyalok tovább... :)


Csodás hetet kívánok Neked!


Üdv:

Kreutz Zsolt

 

E-mail cím:
Név:
Hozzászólás:
Ellenőrző kód, kérjük, pontosan írd be: 65Gff3D

Korábbi hozzászólások:

2010-01-25, 00:01:57   mse

Ő is összefoglalata: http://www.youtube.com/watch?v=BejleM1lTzA&feature=related

* * *

2010-01-23, 16:12:02   mse

Visszatekintve a "pár" felnőtt évemre, azt látom, hogy kezdem látni, amit sajnos csak mostanában olvastam valahol, hogy mindenki az életemdben önmagam tükörképe. Ez jó és egyben félelmetes. Hiszen ha nem tetszik amit látsz a másikban, el kell gondolkodnod .... magadon. Ami a másikban piszkál, zavar, az saját magad fejlődést igénylő területe.
Ami az alap, az a másik TISZTELETe. A szeretet fokozatai változhatnak, de ez állandóan jelen kell legyen.
A másik is "hozott sorssal" érkezik, amiért ilyen. Én a felnőttkor elején bevezetném kötelezően, minimum egy év mentális tisztulást és fejlődést, szakemberrel! Ugyanis az életed hátralévő 50-70 éve és a kapcsolatokhoz való hozzáállást és elvárásokat az alap 20 év határozza meg. A szülői modell, a szülői minta hitelessége vagy hiteltelensége. Ha ez helyre lesz téve, sokkal több önbizalmában rendben lévő felnőtt tudna felelősséggel nekiindulni a következő szakasznak.

* * *

2010-01-22, 10:35:40   Kriszta

Azt hiszem, azért senki nem úgy vág bele egy kapcsolatba, hogy most tuti vele fogom leélni az életem. A külső szimpátia után folyamatosan derül ki, hogy mennyire illenek, vagy nem illenek, akarják, vagy nem akarják egymást. Talán a baj ott kezdődik, amikor nem is a másikba szeretünk bele, hanem abba, akinek mi szeretnénk látni.Kialakítunk magunknak egy képet, és bizony az elején könnyen beleesik az ember abba a hibába, hogy az illetőt annak is látja. Aztán jön a pofon:) Kiderül, hogy horkol, (ami az elején valahogy nem hallatszik). A jó kapcsolathoz szükséges tulajdonságok időközben alakulnak ki. Lehet, hogy olyan dologgal kapcsolatban kell toleránsabbnak lennem, amiről azelőtt elképzelni sem tudtam, hogy elviselném. De szeretem, és neki elnézem. Vagy tőle nem is bántó. Na ha mégsem vagyok hajlandó elviselni, vagy csak az egyik fél köt folyamatosan kompromisszumot, akkor üt be a bibi. És akkor teszi fel magának a kérdést a másik fél, hogy akarom e? De vajon ki mondja meg, hogy hol van az a határ,amire azt mondja az ember, hogy na ezt már nem. És szerintem ezért nincs "egyen" recept a jó kapcsolatra. Mert mindenki maga szabja meg ezeket a határokat. De kétségtelen, hogyha időközben a felsorolt tulajdonságok, vagy érzések nem alakulnak ki, akkor az eleve kudarcra van ítélve.

* * *

2010-01-22, 02:38:56   Kreutz Zsolt

Húúúú! Gaboo, ez már nagyon haladó szint... :D

* * *

2010-01-21, 18:02:36   Gaboo

lehet,hogyegypárválasztásiszonditesztetkénecsinálni

* * *

2010-01-21, 17:59:38   Gaboo

Bizalom,hogy jól választok? Esetleg bízhatom e a partneremben, hogy Ő is jól választ?
Egyáltalán a választás... emlékszem Fa Nándor mondására "másként kell egy győzelemre és másként kell a túlélésre felkészülni" A párkapcsolatoknál is igaznak vélem ezt a gondolatot.
Az őszinteség bevezetéséhez mindenképp szükséges, egy talán nem is csak alapfokú ismeretség, bizalom,mert például mint melankolikus Én bárkit bármikor meg tudok kritizálni és általában ennek sértettség a vége.Mint békés flegmatikus viszont kerülöm a vitákat.

* * *

2010-01-20, 09:50:26   Kreutz Zsolt

Hát persze... mindenkinek más a fontos... :D Illetve ez így nem igaz... Mindenkinek más a priorítása... De még ez sem biztos... Lehet, hogy más jutott először eszébe... A "kíméletlen őszinteség" is tetszik...

* * *

2010-01-20, 07:50:33   Erika

Furcsa,h a bizalmat senki nem említette még..

Gaboo,a változással nagy igazságba "nyúltál bele":))

* * *

2010-01-19, 15:09:59   W. Judit

A tegnapi eszmecseréről lemaradtam, de azért gyorsan hozzátenném a harmadik tényezőt, amiről ezidáig nem nagyon esett szó, ez pedig az:
ŐSZINTESÉG !!! Apu még azzal a kiegészítéssel szokta emlegetni a kapcsolatoknak eme legfőbb alkotóelemét, hogy KÍMÉLETLEN ŐSZINTESÉG. Vagyis ne csak elmondd, elmeséld a párodnak, hogy mi bánt, hanem gondolkozz el rajta miért, hogyan hat ez rád, és mit vársz el tőle ebben a helyzetben.
Senki sem ismer olyan jól mint te magad, és ha boldog akarsz lenni nem szabad várni míg a másik kitalálja hogyan tehet azzá! (bár a legjobb az lenne, mert valahol mindannyian erre vágyunk, de általában ez csak ábránd marad) Folyamatos használati utasítást kell adnod magadhoz. Ennél kockázatmentesebb módja nincs az együttélésnek - szerintem..
További szép napot minden kis zsengének ;)

* * *

2010-01-19, 10:37:27   Kreutz Zsolt

:) bizony ám...

* * *

2010-01-19, 08:55:43   Gaboo

Ok.
pedig még a Marsról és a Vénuszról sem beszéltünk....meg a személyiség típusokról....a másolódás elve is fontos.... az anya fiú kapcsolat... a társadalmi szakadékok sem esett szó.. stb.stb.akár sorozat is lehetne...

* * *

2010-01-19, 02:17:10   Kreutz Zsolt

Ejjjha! Azért tényleg nem semmi... Mit szólnátok, ha írnánk egy párkapcsolati könyvet... így együtt... :D
Én biztos megvenném, ha lenne egy ilyen könyv...
Csúcs-csapat! :) Köszi!

* * *

2010-01-19, 02:06:36   Mark Michel

Én úgy érzem, hogy ez a "működik" dolog valami két part közti... csapongás - nem találva jobb szót rá, mert a hánykolódást már erősnek érezném.

Mert egyfelől ugye az igazi önmagunk megismerése, a mélységeink felfedezése valóban megalapozása egy életre szóló kapcsolat sikerének, anélkül szerintem is lutri volna, garantáltan valami kényszerpálya. De akkor ott van az is, hogy idővel változunk. Mindkét fél változik, és bizony lehet, hogy útjaink csupán egy átmeneti időre mutattak párhuzamos irányt. Ideig-óráig ( esetleg évekig ) közösen haladva életünkben egy napon felismerjük, hogy "volt oka" hogy egymásba akadtunk... de őszintén megvallva nincs már több oka együtt menni tovább.

És ide tűzném be, hogy a sok-sok pozitív metódus szerepe itt lép be. A tolerancia, egymás egó-jának, akaratának, érzéseinek tisztelete. Hogy a kapcsolatban MÉLTÓSÁG legyen ( ! )

És van, hogy sok kínlódással se sikerül, és... szétmegyünk. :-S

Én ezt válásom utáni analízis során úgy fogalmaztam meg, hogy bár mindennek oka volt, minden közös érték - legfőképpen gyermekeink - igazolják ennek az érvényességét, és sose akarnék a múltban semmit se másképp... DE !!

"FélreérZés" volt. ( pont )

És ezzel az önvallomással, meglátással kell továbbmennem, és felelősséget vállalnom mindenért, ami enyém lett, gondjaimra bízatott.

De hogy is van a csapongás ? Hogy addig, amíg esetleg erre a pontra elérkeznénk, mindent, de mindent meg kell tennünk, és keresni-kutatni a módját, hogy korrigálhatók-e azok a félrecsúszások, amikbe akarva akaratlan gyarlón beleszaladtunk, és teremthetőek-e új platformok, megújítható-e, a kapcsolat, vannak-e még benne rejtett tartalékok ?

Van egy olyan mondás, amit magam is vallottam sok-sok évvel ezelőtt, így hangzik:
"mindenkibe lehetsz szerelmes"

Ezt alapjába véve még ma is igaznak érzem... de nem biztos, hogy mindenkibe érdemes, vagy célravezető... és ekkortól már úgy vizsgáltam minden esélyes "jelöltemet", hogy feltettem a kérdést magamnak: milyen lenne évek múlva, évtizedek múlva együtt? Merre megy, merre mehetne, hová tendálna, miképpen "forogná ki magát" a kapcsolat ?

És mert kinyitottam magam, és megengedő vagyok e téren, rögtön el is indul szemem előtt az életfilmem, és látom a mindennapokat, feljönnek szépen egymás után azok a tényezők, ütközőzónák, amikkel esetleg hajlamos lehetnék egy ideig türelmesen együtt élni, és "okoskodni", hogy majd valahogy megoldjuk... pedig az első pillanatban ezek a megérzések működnek, csak hallgatnunk kellene rá. Tyűha, asszem elég is lesz most ennyi :-)

* * *

2010-01-18, 20:57:29   Gaboo

látom egyesek ledoktoráltak a partnerből mire megszólították... egyvalami állandó: a változás! aki ma közel kerül hozzád, fél év múlva galaktikus messzeségbe lehet, hisz a "fejlövési ütem" más és más. Akibe ma beleszerettem, lehet, hogy 2 hónap múlva kiszeretek és csak rajtam áll hogy újra belé akarok e szeretni. Azért az élethelyzetünk jócskán befolyásolja a napi hozzáállásunkat a másikhoz.(a tudatalattink sémáiról alig beszélve) Az ember néha lélekre vetkőzik, annyira meztelen a másik előtt. Ám az őszinteséggel is érdemes csínján bánni, nehogy alkalmatlan időben mélyíts egy általad ismeretlen seben.
Szóval szerintem egy jó kapcsolat is döntések sorozata és az intimitás (itt nem csak szexre gondolok)a kályha, ahonnan nap mint nap építgethetitek a kapcsolatotok.
E nélkül minden inkább egy langyos baráti viszonynak tűnik, ami önmagában elviselhetővé teszi,teheti az életet. Vagy már elfelejtettétek azt a tűzet amit párotok láttán éreztetek....................... valamikor

* * *

2010-01-18, 11:52:55   Kriszta

Szeretet, tisztelet, kompromisszumkészség, közös célok, támasz, ragaszkodás,...

Ez több, mint három, és még biztos találnék. Természetesen ez oda - vissza érvényes. A jó kapcsolatban a másik a másik felem, a jó barát, a jó férj, a jó szerető. (vagy jó feleség)
Fontos az akarat is. Arra gondolok, hogy egy kapcsolatban nem minden lila köd. Vannak hullámvölgyek. Amiket csak akkor lehet sérülés nélkül megoldani ha a fentiek nagyon erősek, és ott van az akarat. Amikor hiába érzem azt, hogy fáradt vagyok, de a másik erőt tud adni.

* * *

2010-01-18, 11:35:58   Kreutz Zsolt

Alakul... :)

* * *

2010-01-18, 11:28:47   Erdősiné Kovács Eszter

Szerintem a szeretet is rendkívül fontos, mert a szerelem egyszer elmúlik. Akkor tudok empátiát tanúsítani, és tisztelni a társamat gyarlóságai ellenére is, ha megtanultam szeretni. Mindenben egyetértek az előttem szólókkal, de úgy érzem, ez is kell egy működő kapcsolathoz. Nem utolsó sorban a másik fél is!!!

* * *

2010-01-18, 11:02:17   Kreutz Zsolt

Jani! Nekem is tetszik!!! :)

* * *

2010-01-18, 09:54:54   Tasi Éva

Ez nagyon szép volt...és nagyon igaz.

* * *

2010-01-18, 09:37:16   Bölkény János

3 legfontosabb? Az én fejemben, szívemben egy fordított piramis képe van. Egyetlen legfontosabb kő érinti a talajt, a piramis csúcsa. Ezen egyensúlyoz az összes többi.

Ez a legfontosabb kő - Te magad vagy.

Ismerned kell Önmagad, ismerned kell (a valódi!!!) vágyaidat. Képes kell legyél arra, hogy adj, anélkül, hogy bármit várnál cserébe. Ha ez megvan, csak akkor léphetsz tovább, közelebb a másikhoz...

* * *

2010-01-18, 09:01:32   Tasi Éva

Szerintem sincs egyébként erre szabály..illetve nem lehet pontokba szedni, nem lehet kijelenteni, ha ezek teljesülnek, akkor működőképes a kapcsolat. Nagyon fontos dolgokat soroltatok fel, de talán sorrendet sem lehetne felállítani annyira lényeges a két ember "milyensége", beállítottsága.
Így én is tennék hozzá egy olyan tulajdonságot ami szintén építőköve lehet egy igazi kapcsolatnak.
Empátia.

* * *

2010-01-18, 08:16:55   Kathy Summer

Tisztelet.

(Az Általad írt tolerancia alatt én pedig a megértést, az elfogadást értem.)

Szerintem egyébként nincs 3 legfontosabb. Lehet, hogy 5 legfontosabb van, nem tudom, de 3 biztosan kevés, mert ha hiányzik mondjuk a negyedik, akkor az előző három még mindig nem elegendő nemhogy egy jó kapcsolathoz, de semmilyenhez sem - szerintem :)

* * *

2010-01-18, 07:57:46   Rózsahegyi Márk

A harmadik összetartó erő, tulajdonság szerintem a nyitottság.

* * *

2010-01-18, 07:54:22   Gaboo

intimitás

* * *


WILLTORD MAGYARORSZÁG Kft.     e-mail: willtord@willtord.hu