BEMUTATKOZUNK
HÉTFŐI ZSENGÉK
FELIRATKOZÁS
PARTNEREK
Érdemes elolvasni!
 
 
 


<< vissza az archivumba

Dátum: 2009-09-20

Kaptam egy levelet. Egy nagyon elgondolkodtató levelet. 

Azt gondolom, ezzel a problémával időről-időre nagyon sokan küzdünk. Jómagam is. Egy virtuális ötletbörzére hívlak most. Mindegyikünk okulhat belőle. Lássuk, együtt mire jutunk. Hegyezd ki a cerkát és szólj hozzá!


Üdvözöllek Zsolt!

Lelkes zsengeolvasóként tudom, hogy milyen fontosak egy ember számára a kitűzött célok. Sokszor írtál már erről a munkáidban, beszéltél a tréningjeiden és fogalmaztad meg szintén számtalanszor a zsengékben.

Én mostanában rovancsoltam. Rendezgetem az életemet és arra jöttem rá, hogy nincsenek céljaim.
Furcsán hangzik, én is meglepődtem, de nincsenek. Legalábbis nem tudom őket megfogalmazni.

A hét végén egy erdélyi esküvő keretében beszélgettem erről református lelkész barátommal.
Meglepő dolgot mondott; Balázs, ezzel nagyon sokan így vannak!
Sokat beszélget emberekkel - nem csak hivatalból - gondolom megalapozott az állítása.
Mikor megkérdeztem, hogy hogyan láthatnék hozzá célok kereséséhez, a tőle megszokott higgadsággal csak ennyit mondott: -most tetted meg az első lépést.
Mármint azt, hogy tudatosítottam magamban, hogy nincsenek céljaim.
Rengetegen idáig sem jutnak el soha.

Zsolt!

Az az ötletem támadt, hogy mi lenne ha megkérdeznéd a zsengeolvasókat. Csupa pozitívan gondolkodó ember.
Nem gondolom, hogy ők fogják megoldani a problémámat, de kíváncsi vagyok, nekik milyen céljaik vannak.
Hátha meríthetek ötletet.

Aki pedig még nem gondolkodott el eddig a céljain, hátha most nekilát.

Balázs


Legyen csodás a heted!

Üdv:

Kreutz Zsolt

 

E-mail cím:
Név:
Hozzászólás:
Ellenőrző kód, kérjük, pontosan írd be: 65Gff3D

Korábbi hozzászólások:

2009-09-25, 10:22:34   Jakab Anikó

Örülök, hogy hosszú idő után van egy remek munkahelyem... további célom, mert ez volt a legnagyobb: önmagam " építése" személyiségügyileg, bár már elég nagy utat sikerült eddig is megtennem...sikeres a Cégnél, ahol voksomat letettem, az albérletem felcserélése önálló, kedves, barátságos otthonunkra,csodálatos szabadságom, a függetlenség elérése, mely pénztől való függőségemmel érhetem, és érem el:)!!!!!!!!!!! További terveim: egy világkörüli hajóút kedves férjemmel, verses kötetem kiadatása, sikeresebben, int az előző volt. Szeretet masszázs projektem kiépítése, megvalósulása:) ! A világon a béke hírdetése!!!!!!!

* * *

2009-09-24, 08:32:07   Kreutz Zsolt

Ez nem semmi, Márk! Gratulálok, Szóval még 4-6 év... Várunk... :D
kzs

* * *

2009-09-24, 04:28:12   Michel Márk

Überelhetetlen magasságokba reppentünk ( ...megint... ;-)

Én is rendezgettem magamban, hogy miféle terveim vannak... vagy céljaim, ha úgy tetszik.

Gyermekeim EGÉSZ-ségben való felnevelése, felnÖvelése, különös tekintettel a magyarságtudatukra, és arra, hogy szemléletükben kellőképpen érettek legyenek a legújabb kihívásokra.

Ezzel összefüggésben magam pedig jó példával járva elöl a következő években megteremtem az alapját, hogy végre vissza- le- és hazatelepüljek.

( amivel persze nem csupán magamnak teremtek végre ÉLET-teret, de a családtagjaimnak és minden szerettemnek is )

De nem egyszerűen csak egy passzív házat akarok építeni, és bio-gazdálkodni, önellátónak lenni 99%-ig élelmiszer és megújuló energia tekintetében, de egy egész életképes települést akarok ilyen típusú építményekből életre hívni, és összerántani egy nagy csoport magyart, akik azonos, vagy hasonló értékektől vezérelve képzelik el a jövőt :-D

Ez utóbbi megvalósítása már belenyúlik a következő évtizedbe, a fizikai megvalósulást 2013-2015 közé teszem. ( ...na nem mintha halogatósdit játszanék ;-)

...ezek leginkább céljaim magját alkotják, keretét, amin keresztül és által sok egyéb apró álmomat is megvalósítom majd. :-D

Nálam ez így működik ;-)

Jó Veletek Repkedni, témázni ! :-)

* * *

2009-09-24, 01:11:48   Kreutz Zsolt

Szerintem nyertünk! :))

* * *

2009-09-23, 23:04:34   Éva

Zsolt, ismét nyertél:)) Ez a tökéletes megfogalmazás:)

* * *

2009-09-23, 19:38:28   Kreutz Zsolt

Szia Éva!
A vezetésben én is hiszek, de abban is, hogy az Univerzum energiái akkor mozgósulnak, ha nagyon rá vagyunk fókuszálva a célra... És azt hiszem ez a két vélemény nem zárja ki egymást... Nem vagy, hanem és kapcsolat van közte... :D
Üdv: Zsolt

* * *

2009-09-23, 17:58:37   Éva

Zsolt, én Beával értek egyet. Nem, nem önbecsapás – hanem tapasztalat. Van olyan, hogy valaminek nincs még itt az ideje, és nincs értelme az energiánkat arra pazarolni, hogy utat keresünk ott, ahol pillanatnyilag nincs út. Létezik egy bizonyos vezettetés, ami ilyenkor másfelé irányít, ahol sokkal hatékonyabban, és eredményesebben lehet tevékenykedni addig, míg meg nem nyílik az út az eredeti irányba. Ez nem azt jelenti, hogy ölbe tett kézzel várjuk a sült galambot, hanem azt, hogy várjuk a megfelelő időt ahhoz, hogy lépni lehessen. Vagyis amíg nem megy az egyik, addig a másik feladat felé fordulunk, és lehetséges, hogy ennek a másik feladatnak a megoldása nyit majd utat az eredetihez. És természetesen figyelünk. Nem mondunk le a céljainkról, de nem is igyekszünk görcsösen megszerezni azt. Figyelünk, és ha „jelzést” kapunk arra, hogy most „szabad az út”, akkor lépünk. Ettől nem lesz könnyebb, az erőfeszítésre ugyanúgy szükség van, csak az erő, az energia ráfordítása hatékonyabb.
Az is lehet, hogy rájövünk közben: nem is kell igazán nekünk az, amit célunkul tűztünk, nem leszünk gazdagabbak, sem boldogabbak általa, ha megszerezzük. Jó az néha, ha az időre bízzuk magunkat:)
Van két mondás: 1) az idő nekünk dolgozik, és 2) vigyázz, hogy mit kérsz, mert az istenek akkor a legkegyetlenebbek, ha teljesítik a kívánságodat:)

* * *

2009-09-23, 01:26:28   Kreutz Zsolt

Kriszti! Csodálatos tervek, célok ezek, kívánom, hogy mind valósítsd meg őket!
Bea! A határidőket nem kitűzni, és azzal magyarázni, hogy úgyis a megfelelő időben meglesznek, nem önbecsapás? Nem irányítani akarom, csupán kérdezem...
Üdv: kzs

* * *

2009-09-23, 01:23:33   Kreutz Zsolt

Sándor! Le a kalappal! Ez csodálatos gondolkodásra vall. És ugye, azt is tudjuk, hogy mi döntjük el, meddig akarunk élni...
Üdv: zsolt

* * *

2009-09-22, 14:09:01   Michel Márk

Nekem nagyon tetszett Kriszti céláradata... ihlető volt, tényleg, és rájöttem, hogy pár nálam is lebeg ezért újragondolom, és még valami konkrétabbal visszanézek később... :-)

* * *

2009-09-22, 14:03:11   Örökös Bea

Nagyon tetszenek a hozzászólásaitok, igazán kitűnő gondolatok.
Sándornak pedig szeretettel gratulálok mind a szüleihez, mind önmagához :)
Nekem két legfontosabb célom a BOLDOGSÁG és a JÓLÉT.
A boldogságot gondolom nem kell ragoznom hogy mi, de fontos az önmagunkban megélt boldogság is. Ha ezt már megéljük, akkor tudunk boldogságot és szeretet adni. Én nagyszerűen választottam nevet magamnak leszületésemkor, mert a Beáta az boldogságot jelent, ezért is evidens hogy ez az egyik fő célom.
A másik fő cél a JÓLÉT. Ebbe pedig minden beletartozik, ami a saját jóérzetemet alakítja. Itt gondolok az egészségre, az örömre, a lelki és fizikai gazdagságra, a tanulmányaimra.
Vannak konkrét céljaim is, mint mondjuk egy bizonyos budai ház, ami két éve nagyon megérintett, fogalmam sincs, hogyan lesz az enyém, de tudom hogy már az enyém. Hiszen számomra minden a mostban van. Amit el tudok képzelni magamban, az tulajdonképpen egy már "megélt" dolog. Ezért lesznek azok az emberek sikeresek és jólétben élők, akik ezt és azt, hogy mindent megérdemelnek, el tudják fogadni.
Hogy mit teszek ezeknek a céloknak az elérésére? Mindent és semmit. Egyszerűen figyelek. Rendszeresen kapok jeleket és ajándékokat (ötleteket), mint gondolati, mind külső megnyilvánulásban. Ha igazán a magaménak érzem, akkor elkezdem megvalósítani. Mert nem elég elképzelni, lépni is kell az ügyben.
Határidőket én már régóta nem tűzök ki magamnak, mert az elmúlt jó pár év tapasztalata alapján mindent elértem pont a "legmegfelelőbb" időben, amit igazán akartam.
Ja még valami, ami számomra nagyon fontos dolog. Jó pár éve felfedeztem, hogy milyen búskomor a magyar nép. Figyeljétek meg a himnuszunkat is, szinte fáj ha meghallom. Pedig megérdemeljük hogy végre jólétben és jókedvüen éljünk. Ezért kitaláltam egy jelmondatot, amit azóta is hangoztatok mindenhol ahol megfordulok:
Mosolyogj Magyarország!
Nekem teljesen mindegy hogyan valósul meg, csak valósuljon meg. Tudom hogy egyszer azt fogom látni, hogy sétálok az utcán és végre olyan embereket látok, akik felemelt fejjel, szemembe néznek és egymásra mosolygunk függetlenül attól, hogy valahol láttuk volna egymást. Mert amikor mosolyogsz akkor boldog vagy és jól érzed magad.
Tehát: Mosolyogj Magyarország :)
Köszönöm hogy meghallgattatok!
Szeretettel: Bea :)

* * *

2009-09-22, 12:10:33   Pásztor Csabáné (Kriszti)

Sziasztok!

Az én cél listám egyre csak gyarapszik:-) Persze csökken is a kipipált tételekkel, de - talán éppen ezért, mert látom, hogy működik:-) - nagyobb mértékben gyarapszik. A teljesség igénye nélkül és a fontossági sorrend mellőzésével leírok néhányat... tehát céljaim között szerepel:
- elvégezni az ELTE-n a jogot
- megtanulni varrni rendesen varrógéppel... valahogy mégiscsak meg kell tudjam majd varrni a kisfiam farsangi jelmezét:-)
- 6 hónapos koráig kizárólagosan, majd hozzátáplálás mellett még 1 éves koráig anyatejjel táplálni a kisfiamat
- egyszer egy magasban lévő függő hídon átgyalogolni
- Londonban Jamie Oliver éttermében ebédelni
- elutazni többek között Mexikóba, Kubába, Japánba
- egy télen pár napot eltölteni Ausztriában egy kandallós kis házban egy szánkópálya szomszédságában
- végigautózni a "Nyugati partot" út menti motelekben megszállva
- körbebiciklizni a Fertő tavat
- New Yorkban elmenni egy templomba, ahol autentikus gospelt hallhatok
- eljutni anyósommal a Nemzeti Színházba
- a kedvenc receptjeinkből összefűzni egy szakácskönyvet, ahová az ételek fényképét is beteszem
- a férjem gyerek- és fiatalkori képeiből a legjobbakat beszkenneltetni és egy meglepetés albumot összeállítani belőle az egyik szülinapjára
- év végére visszanyerni a szülés előtti súlyomat és kondimat
- az évek óta írt "elolvasandó könyvek" listámat tovább vezetni és persze időnként ezt-azt elolvasni
- mesekönyvet írni a történelmünket alapul véve (valahogy meg kellene szerettetni a gyerekekkel a történelmet:-))
- egy-egy vasárnap egy kiválasztott kedvenc színész vagy rendező összes filmjét kikölcsönözni és egész nap azokat nézni
- fényképes élménybeszámolókat készíteni azokról a helyekről, ahol eddig jártam
...nagyon sokáig tudnám még folytatni, de felébredt a kisfiam...:-)

* * *

2009-09-22, 12:09:25   Eva

Sziasztok! Kicsit nehez ez a celokkal, mert en azt tapasztaltam, hogy biza neha, nekem barmilyen celjaim vannak, az elet mast akar...volt ugy, hogy nagyon akartam valamit, konkret celom volt es megsem jött össze, mas meg ugy jött össze, hogy eszembe sem jutott volna, hogy akarjam....akkor ez mi? sokat gondolkodom ezen mostanaban, de egyre jobban kezdek rajönni, hogy mindent nem mi iranyitunk. ezert a celokkal is mar ovatosabb vagyok. szep napot mindenkinek!

* * *

2009-09-21, 21:43:42   Sándor

Kedves Fiatalság!
Gyönyörűség olvasni a gondolataitokat! (Korábban Zsolttal már személyesen egyeztettük, hogy bő húsz évvel vagyok idősebb, mint ő.) Nehezen, de ma is megpróbálom visszatartani magam az esszéírástól és csak két gondolatot fűzök hozzá az eszmecseréhez.
Az első: a korral értelemszerűen változnak az ember céljai egy konkrét adottság kezelésében is. A felmenőim között sokan magas kort értek meg (90 év, esetleg még több). Kb. 3 évtizeddel ezelőtt ez tudatosodott bennem. Nem kizárt tehát, hogy én is soká fogok élni, de nem mindegy, milyen állapotban. Az egészség pedig nem magától van, azon dolgozni kell. Hozzáláttam.
Nagy szeretetben nevelkedtünk az öcsémmel együtt. Kb. tíz éve célul tüztem ki, hogy lehetőség szerint túl kell élnem a szüleimet, nehogy megszomorítsam őket és nem utolsó sorban segíteni tudjam őket öreg napjaikban. Még versenyben vannak, édesanyám betöltötte a 88-at, édesapám bő két hét múlva betölti a 92. évet.
A második: csak egyetlen ember életét tudjuk alapvetően befolyásolni, a sajátunkét. Kisebb-nagyobb mértékben viszont mindenkiét befolyásoljuk, akivel kapcsolatba kerülünk. Nem csak érdemes tehát saját magunkat, személyiségünket fejleszetni, hanem kötelező! A hatás, amit óhatatlanul gyakorolunk a környezetünkre pozitív, minél pozitívabb legyen! Erre markáns példa Zsolté, de darabszámra szerényebb eredmények is nagyon értékesek: pár, gyerekek, család, barátok, kollégák, stb.

* * *

2009-09-21, 19:41:02

Oké, Zsolt, igazad van:))))
És nagyon tetszett mindenki hozzászólása:)
Legyen hát, pontosítsunk, milyen céljaim, illetve álmaim vannak:

1. Rajzolni és festeni szeretnék megtanulni.
2. Megrajzolt kártyám kiadása, és sikere
3. Egyszer eljutni oda, hogy váltok, és alkalmazottból vállalkozó leszek, főállásban folytatni a tanítást, amit már elkezdtem, és többet segíteni másoknak az önismeretben, fejlődésben, útjuk megtalálásában.
4. Írni szeretnék – pontosabban írónővé válni szeretnék:)

Miért a feltételes mód? Mert mindegyik teljes embert és jóval több időt kíván, mint amennyivel most rendelkezem. Tehát választani kellene, és egy témának áldozni mindent ahhoz, hogy abban fejlődni és kibontakozni lehessen. (De ez mind összefügg, és egy fő vonalhoz kapcsolódik, nem szoríthatom háttérbe egyiket a másik rovására) Viszont, ha nem dolgozom fő állásban, akkor nem tudom eltartani a gyerekeimet, és nem lenne miből akár csak az anyagköltséget előteremteni, ami a tanuláshoz szükséges:)

* * *

2009-09-21, 13:37:42   Milan

egy rövid lista a céljaimról, teljesitési sorrendben:

Tanulás megtanulása
Gyorsolvasás megtanulása
Munkámból meghatározott összeg felhalmozása
Tőzsde megtanulása
Anyagi függetlenség elérése
Hiteleim kifizetése
Nagyobb lehetőségek kihasználása
Megfelelő emberek megtalálása/informálása
Az Első Város megépitése

és ami az egézet átitja az az út élvezése! :)

Szép Napokat Skacok!

* * *

2009-09-21, 10:21:03   Péter

Kedves mindannyian!

Az átgondolást segítendő íme a cél szó értelmező szótár szerinti jelentései:

1. Kitűzött eltalálandó tárgy, test.

2. A cél az, amit el akarunk érni a jövőben. Ez olyan kívánatos dolog vagy állapot, ami felé haladunk, és ami a szemünk előtt lebeg, és aminek elérése boldogabbá tesz.

Gyerekkorában Józsi célja az volt, hogy orvos legyen. Holnap eléri a célját: megkapja az elvégzett munkájáért járó pénzt.

3. Átvitt: Kitűzött végpont. Folyamatnak, változásnak, mozgásnak előre meghatározott végső pontja, aminek elérése után az a folyamat, változás, mozgás már nem folytatódik.

Az utazás célja a Távol-Kelet volt. A gyártási folyamat célja a késztermék előállítása.


4. Átvitt: Rendeltetés. Egy dolog, tárgy, tevékenység előre meghatározott használati értelme.

Az a leghelyesebb, ha minden eszközünket a céljának megfelelően használjuk. A rendszeres sport egyik célja a testmozgás, így az egészséges testi állapot fenntartása.


Azt hiszem a 2. értelemzés fedi át leginkább azt amiről írtok-írunk, de azért nem árt a többit sem átgondolni. Rövid távú céljai (2-es értelmezés) szerintem mindenkinek vannak (kipipálni a bevásárló listát, teljesíteni a heti tervet, parkolóhelyet találni a belvárosban vagy meleg ételt egy közkonyháról). Fontosságuk szerint, és persze aszerint, hogy mennyit kell küzdeni az elérésükért nagyon eltérőek már a rövid távú célok is. Többségüket talán nem is tennénk a cél kategóriába. Minél több energiabefektetést igényel általában annál hosszabb távú és annál nagyobb jelentőségű a cél és annál valószínűbb, hogy ah létezik cél-lista, akkor azon szerepel. És talán minél hosszabb távú annál közelebb kerül a 4-es értelmezéshez.

További jó elmélkedést, célkeresést!
Péter

* * *

2009-09-21, 10:20:06   Judy

Sziasztok!
Először elgondolkodtam azokon amiket írtatok, hogy Nekem vannak-e céljaim.
Szerintem rövid illetve hosszútávú céljai is vannak az embernek, csak nem feltétlenül tudja megfogalmazni őket.
Nekem az egyik hosszútávú célom, mint talán minden embernek, hogy az életemet jól használjam ki, utódokat hozzak a világra és hogy nyomot hagyjak magam után.
Hogy ezt ki hogyan teszi meg, az egyéntől függő. Olyan ember nincs, aki ne hagyna nyomot maga után, hiszen mindenki hat a másikra valahogyan.
Rövidtávú céljaink is vannak, ha még olyan banálisak is, hogy mit főzzek a hétre, mikor megyek vásárolni, mikor megyek dolgozni, a munkámban mit fogok véghez vinni.

Egy picit személyesebbre véve a dolgot: nekem rövidtávú célom, hogy letegyem decemberben az alapfokú olasz nyelvvizsgát. Hogy mit fogok tudni kezdeni vele később, még nem tudom, de mindig is vágytam rá, hogy olaszul tudjak beszélni.
A hosszú távú céljaim közé tartozik, hogy gyerekem legyen, és megfelelően fel tudjam nevelni. (ez lehet anyagi "megfelelőség" és lehet nevelési is)
És végül álmom (egyszer elérendő cél), hogy valamikor egyszer, ha nem is hosszú távon, de a filmszakmába bekerülni. (ne a képernyőn keressetek majd, hanem a stáblista háttérmunkásai között).
Szerintem álmai mindenkinek vannak, ha nem is mindig konkrétak.
Legyetek jók!
Judy

* * *

2009-09-21, 09:53:39   Kreutz Zsolt

Sziasztok!
Köszönöm mindenkinek az eddigieket is... De! Ha jól értelmeztem a levelet, akkor a kérés arra vonatkozott, hogy segítsünk konkrét célokkal. Természetesen azok nem lesznek Balázs céljai, de hátha ihletet merít belőle, hogy milyen egy igazi életcél... Pl. Állatmenhely létrehozása, ahol nem altatják el az állatokat, vagy megoldani, hogy Magyarországon minden általános iskolás tudjon úszni, stb...
Legalábbis én így értelmeztem... :D
Csodás napot Mindenkinek!
kzs

* * *

2009-09-21, 09:30:35   vad

Sziasztok !
Éva ezoterikus ihletésű hozzászólásával értek egyet. Minden ember más, máshonnan indul, máshol van most. Csak onnan indulhatok el ahol épp most vagyok célom, vágyam,céljaim, vágyaim felé. Azt a merev cél kitüzési gyakorlatot amit pl. Brian Trace (és sokan mások)képviselnek, képviseltek ma már nem igazán járható út.

* * *

2009-09-21, 08:34:45   Kasza Tamás

Három oka van, ha valaki nem ér el célokat:
1. Nem a saját céljain fut.
2. Akarja is, meg nem is.
3. Az elmúlt kudarcokban él.

* * *

2009-09-21, 01:56:04   Michel Márk

Sziasztok :-)

Nekem elsőre egykori kötelező olvasmányom, Voltaire: Candide -ja jutott eszembe, ha jól emlékszem úgy fogalmazza meg az örök kérdésre a választ:
"Az élet célja, hogy valahol otthon legyünk benne" - vagy a kérdés szerintetek nem erre vonatkozik? Igaz lehet, de talán keretnek jó. :-)

A kérdés talán inkább az, hogy manapság miért nincsenek annyira céljaink, mint régebben, miért nem merjük őket kitűzni?

Ha jól belegondolunk, gyerekkorunkban például valaki tanult valaminek, és aztán többnyire az is lett, és úgy élt az élete nagyobb részében... ma ez már szinte elképzelhetetlen - csupán néhány szakmára szűkül, de ott is ezer kihívás van már...

...és ez érvényesnek látszik az élet szinte minden más területére.

Tehát a Vízöntő kor, az Uránusz bolygó által uralt "New Age" , új korszak az oka tán, hogy minden annyira felgyorsult, hogy minden változik, és örökké áthúzza a számításainkat, hogy már jóformán tervezni sem lehet???

Talán.

Én pl. emellett teszem le a garast, de gondolom annyi mindenképp cáfolhatatlan, hogy másképpen kell ma a tervezéshez, mint jövőformáláshoz viszonyulnunk, mint évekkel, évtizedekkel ezelőtt.

Anélkül, hogy egyből feladnánk a céljaink, vagy azok konkretizálását, tudnunk kell, hogy sokkal több síkon lényegesen több befolyásoló tényezőhöz kell tudnunk majd menet közben is ( ! ) alkalmazkodni, mint amihez korábban szokva voltunk.

Ez tehát trendnek látszik.

Ezért úgy gondolom, hogy nem csupán céljaink, de a mögöttünk letisztult értékrend, és ebből levezethető rangsor is fel kell hogy épüljön, hogy tisztázzuk magunkban mi az, amiről nem mondhatunk le, és a végsőkig harcolunk, és mik azok, amik tekintetében kompromisszumokat és halasztásokat vagyunk hajlandóak tolerálni.

Mindenkitől bocs a hosszú gondolatfüzérekért... :-D

Én Balázsnál optimistább vagyok !

IGENIS MI oldjuk ezt meg !!!

MI találjuk meg a válaszokat.

Ki más?! ;-)

Üdv:


Márk

* * *

2009-09-21, 00:26:46   Éva

Nekem az a tapasztalatom, hogy két fő embercsoport van több is, de a kérdés szempontjából most ez a megközelítés a lényeges.)

Van, akinek pont azt kell megtanulnia, hogy célt tudjon kitűzni, magával az érte való cselekvéssel nincs gond. Sokszor fontosabb a cél pontosítása, (tervkészítés, szellemi munka) de annak meghatározása, hogy milyen úton éri el, az nem. Ennek másik válfaja, amikor fontos a cél, de még fontosabb, hogy tudja azt, mikor mit tehet érte, és azt ténylegesen meg is lépi (tényleges cselekvés megtanulása, mert fejben már nagyon tud élni). Egyiknek tervezni kell megtanulnia, a másiknak végrehajtania.
(Van, akinek mindkettőt)

A másik embercsoport (sarkítva) amikor azt kell megtanulnia, hogy ne tegyen szinte semmit, legyen jelen a jelenében, egy adott helyzetben, ne fusson el előle, élje meg, és soha nem az történik, amit ő akar, amit eltervez. Látszólag. Ebben az esetben mindig csak azt lépheti meg, amit a helyzet enged, az összes többi esetben akadályokba ütközik, és teljesen felesleges, hiábavaló minden erőfeszítés, ami az akadályok leküzdésére irányul. Hiába is állít fel célokat, szinte soha nem valósul meg, bármennyire is küzd érte. (úgy biztosan nem, ahogyan elképzeli)
Hogy pontosabb és érthetőbb legyen: nincsenek konkrét céljaim, mert úgysem azt, úgysem úgy kapom meg, ahogy én szeretném. Meglépem azt, ami lehetőségként elém kerül. Durván fogalmazva: sodródom arra, amerre visz a víz. (egyfajta oldottság megtanulása a feladat) És érdekes módon ebben az esetben is a cél felé közeledem, csak másképp, máshogy, a végeredmény pedig nem biztos, hogy hasonlít az elképzelésemhez, de ha visszatekintek, rá kell, hogy jöjjek, sokkal jobb, hogy nem értem el az elképzeléseimet, mert ahova jutottam így, az sokkal inkább szolgálja az érdekemet, sikeremet, elismerésemet.
Mint minden az életben, ez is nagyon sokféle változatot tud mutatni, és nem lehet egyértelműen kijelenteni, hogy szükséges a konkrét célkitűzés.
Tapasztalat, hogy ami a legnehezebben megy, arrafelé kell fordulni, mert az hordoz magában fejlődési lehetőséget, és önmagunk felülmúlását. Van, akinek a cél, van, akinek a céltalanság, van, akinek a cselekvés, van, akinek az átgondolás, tervkészítés, van, akinek az átélés megy nehezen. Ettől függően kell a cél fogalmához is hozzáállnia.

* * *


WILLTORD MAGYARORSZÁG Kft.     e-mail: willtord@willtord.hu