BEMUTATKOZUNK
HÉTFŐI ZSENGÉK
FELIRATKOZÁS
PARTNEREK
Érdemes elolvasni!
 
 
 


<< vissza az archivumba

Dátum: 2012-03-05

A megsértődés pszichológiájárul

latin szavak és okoskodás nélkül... :)

Nagyon köszönöm a múlt heti hozzászólásokat!

Ha nem láttad, érdemes elolvasni.... nagyon tanulságos...

És akkor most elmondom, mi miatt kezdeményeztem ezt a témát! :)

Nemrégiben volt egy beszélgetés, ahol is szóba került ez a téma. Rajtam kívül még ketten voltak ott, egyikük megsértődős. Vagy sértődékeny... Vagy érzékeny?

Milyen jó, hogy ennyi árnyalatot tud a nyelvünk kifejezni. :)

Nos!

Én nagyon rosszul viselem, ha beszélgetés közben valaki megsértődik.

Úgy érzem, hogy a megsértődésben a következők vannak benne:

1. Megbántottál!
2. Akarom, hogy lásd, hogy megbántottál!
3. Nem akarom megvizsgálni, hogy igazad van-e, vagy nincs. Nem akarok szembesülni a hibámmal, sem veled konfrontálni!
4. Nem akarom veled megbeszélni a dolgot, inkább megbüntetlek azzal, hogy elvágom a kommunikáció lehetőségét!
5. Azt akarom, hogy sajnálj!
6. És legyen lelkiismeretfurdalásod!
7. Remélem, ez egy életre szóló lecke lesz Neked!

Természetesen ez csupán a Kreutz-féle 7 pont, de bennem ilyen érzéseket kelt, amikor valaki megsértődik.
És persze a sértődésnek lehet rengeteg fajtája, szintje, ez egy állatorvosi sértődés... :D

A hozzászólások is nagyon érdekesek, volt, aki hasonlóan éli meg, mint én, de volt, aki homlokegyenest ellenkezőleg gondolta.

Az is tanulságos, hogy a megsértődést két oldalról vizsgáltuk. Volt, aki az egyik felet tartotta inkább aktívnak, ilyenkor sértésről volt szó, és volt, aki a másikat, ilyenkor sértődésről. Szerintem teljesen mindegy, hogy melyik verziót vesszük. Egy sértődékeny ember akkor is meg tud sértődni, ha nem sértik, egy másfajta ember pedig akkor sem sértődik meg, ha tudatosan sértegetik. Olyan ez, mint a féltékenység. Nincs köze a valós cselekedetekhez. Valaki vagy féltékeny vagy nem féltékeny. De most térjünk is vissza az én kis sztorimhoz.

Nos, engem sokan tartanak fafejűnek, amit én szeretek inkább úgy mondani, hogy szilárd jellem... :):):) Vagyis ez a véleményem, és kész.:)

Igen ám, de akkor jött ez a beszélgetés, és a sértődékeny beszélgetőtárs azt mondja, hogy neki a megsértődés egyfajta megadás. Vagyis a küzdelem, a harc egyfajta befejezése.

Elcsodálkoztam.

Aztán persze azonnal reagáltam, hogy a megsértődésben indulat van, dac és ego. Egyfajta középsőujj felfelé mutatása a másik félnek.

Erre Ő csodálkozott el.

Majd elmondott egy "példabeszédet"!

De nem sértődékeny kontra nem sértődékeny emberrel példálózott, hanem kutyákkal és rókákkal.

Harcol két kutya. Úgy tűnik, hogy megvan a győztes, és ezt a vesztesnek jeleznie is kell neki. Kutyák között erre az a kialakult "jelbeszéd", hogy a vesztes fél lefekszik a győztesnek, és ezzel adja tudtára, hogy feladta.

Harcol két róka. Itt is előbb-utóbb lesz egy győztes és egy vesztes. De a rókák között más a jelbeszéd. Itt a vesztes fél eloldalog a csatatérről, és ezzel jelzi győztesnek, hogy megadta magát.

Csattanó következik!

Mi van akkor, ha összekerül egy róka és egy kutya. A róka nyerésre áll, ezért a kutya úgy dönt megadja magát. Lefekszik. A róka nem érti a helyzetet. Látszik, hogy a másik vesztes pozícióban van, de mégsem kapja meg a jelet, ezért elkezdi tovább harapni a kutyát. Kutya sem érti a helyzetet. Már megadtam magam, gondolja, ez meg itt tovább inzultál. Ha nem jönnek rá a kommunikációs különbségekre (márpedig nem fognak rájönni), akkor a róka halálra marja a védtelen kutyát!

Vajon nem lehet az, hogy én sem veszem mindig a másik jeleit tökéletesen?

Vajon nem ezekből fakad sok problémánk, hogy nem vagyunk szinkronban a másikkal, hogy nem beszélünk egy nyelvet, és jószándékunk ellenére, olyat teszünk, ami a másik szemét szúrja?

Én még nem értem a végére a történetnek.

Még mindig emésztem.

Egy biztos!

Igyekszem mostantól nyitottabban figyelni a megsértődést, és ezzel egyidejűleg nem hagyom, hogy sértődéssel manipuláljanak.

És Te mit gondolsz erről? :)


Csodás hetet! :)


Barátsággal:

Kreutz Zsolt

 

E-mail cím:
Név:
Hozzászólás:
Ellenőrző kód, kérjük, pontosan írd be: 65Gff3D

Korábbi hozzászólások:

2012-03-09, 13:09:20   Kreutz Zsolt

Öbi, ez már felsőfokú filozófia... :)

* * *

2012-03-08, 22:57:18   Örökös Bea - Öbi

Az én gondolataimat már napok óta inkább a példa izgatja. Kutya és a róka.
Ez így érthető teljesen, hiszen a két különböző faj viselkedéskultúrája különböző információkat tartalmaz.

Ami gondolkodóba ejt, hogy egy Ember hozza ezt a példát két Ember kommunikációjára. A két Ember egy Faj. Vagy akkor az egyik Ember nem Ember és akkor érthető hogy nem értik egymást. Jelenleg az eddig elismert információk alapján az Ember a legmagasabb rendű faj a Földön. De elképzelhető hogy más fajok is vannak, csak nem tudunk róla.
Mivel példa arra utal, hogy két különböző faj (különböző személyiségtipus nem lehet, mert azok alapjaiban megértik egymást)vagytok, akkor az egyikőtök biztos nem Ember :DDD

* * *

2012-03-08, 20:27:07   Kreutz Zsolt

:P

* * *

2012-03-08, 17:46:46   a másik Kreutz

Melyik utolsó mondata?...jaaa a "Szép napot és sok mosolyt!". Az valóban megoldás! :-P

* * *

2012-03-08, 14:21:08   Kreutz Zsolt

Péter utolsó mondata, mondjuk, erre is megoldás... ;)

* * *

2012-03-08, 14:18:40   Kreutz Zsolt

Ez igaz. De akkor is olyan jó lenne, ha a sértődős megsértődés helyett elmondaná, mi bántja... azzal lehet valamit kezdeni...
Ez nekem hasonlít ahhoz a "párbeszédhez", amikor a nő duzzog, a férfi megkérdezi mi a baja, mire a nő jellegzetes éllel azt mondja: SEMMI!
Ilyenkor vajon neki kellene megnyílnia vagy a pasinak kell puncsolnia, hogy "léccilécci, mondd el, mi a baj"?

* * *

2012-03-08, 12:26:12   a másik Kreutz

Hát csak kijött a lényeg (illetve a lényeg másik fele), amit már pedzegettem korábban...ha ugyanis zavar Téged (engem), hogy valaki megsértődik, a hiba a Te készülékedben van. Én inkább ebben a cipőben járok, és bár sokszor kiakadok a sértődés kapcsán, tudom, hogy az én házam táján csak én sepregethetek.

* * *

2012-03-08, 12:00:27   Kreutz Zsolt

Harmadik Kreutz!
A tanulmányt én írtam, majd odaadom... :D:D:D
zs

* * *

2012-03-08, 11:59:24   Kreutz Zsolt

Nagyon jó gondolatok, élvezem... :)
és rengeteg aspektus...
A sértődés egy semleges dolog, vagy valóban kártékony?
Miért hat a sértődés a sértőre?
A sértőnek van-e dolga ekkor vagy csak hagynia kell a sértődöttet, hogy rájöjjön, hibázott. (Hibázott?)
Ha indulatokat vált ki a sértőből a megsértődés, akkor ezt melyik oldalon kell orvosolni?
És még sorolhatnám sokáig... Lehet, hogy nincs objektív igazság e tárgykörben? ;)

* * *

2012-03-08, 11:13:06   Pásztor Krisztina

A sértődőnek épp elég "büntetés" a sértődöttsége. Olyan, mintha mérget inna és közben arra gondolna, hogy milyen jó lenne, ha én meghalnék az általa ivott méregtől.

* * *

2012-03-08, 10:49:37   Pásztor Krisztina

Naná, hogy a "nem egy nyelven" való kommunikáció okozza a legtöbb konfliktusunkat. Különben is miért nem az vizsgáljuk inkább a sértődők sértegetése helyett, hogy bennünket miért zavar a sértődés, hogy belőlünk miért vált ki ilyen indulatokat és ítéleteket?

* * *

2012-03-08, 07:31:20   A harmadik Kreutz

Ugy latszik, csak en nem olvastam a tanulmanyt az esz hianya/butasag es a sertodes osszefuggeseirol... :)

* * *

2012-03-07, 22:34:50   Éva

Ha bántanak, pláne ha hitem szerint igazságtalanul, az nagyon fáj. Ilyenkor jó lenne megsértődni, és valahová elvonulni,menekülni, nyalogatni a sebeimet. És akkor mi történne? Forrnék saját keserű levemben. Lenne ennek értelme? Ugy-e semmi. Ezért mondják, hogy mindenkiben annyi a sértődés, amennyi az eszéből hiányzik. Természetesen igyekszem senkit nem megsérteni, de ha valaki mégis megsértődik, azt csak sajnálni tudom. Más hatása rámnézve nem lehet. Ha szerencsétlen sértődött embertársam érzelmimleg közel áll hozzám, igyekszemr rajta segíteni. Keresem az alkalmat arra, hogy módja legyen "megbocsátani". Hagyom.

* * *

2012-03-07, 19:27:42   A harmadik Kreutz

Szerintem a nyitottsag nem attol ov meg, hogy erzelmi konfliktusba vagy problemaba keveredjunk, hanem segit azt megoldani.
De mi lenne, ha ez mar a kovetkezo heti tema lenne? :D

* * *

2012-03-07, 15:32:18   Kreutz Zsolt

Hááát, ja... a nyitottság kell... de ha valóban nyitott a két fél, akkor van egyáltalán sértődés? ;)

* * *

2012-03-07, 13:51:23   A harmadik Kreutz

Hat ez szerintem helyzetfuggo (kirol van szo, mi volt a tema vagy a parbeszed konkretan, stb.). En ilyen helyzetben nem szeretem 'hagyni' a dolgot, hanem probalom megbeszelni, ha a masik nyitott ra. Nyilvan van az a helyzet, mikor jobb picit eltavolodni a dologtol es kesobb visszaterni ra. De hangsulyozom, ehhez kell mindket fel nyitottsaga.

* * *

2012-03-07, 13:18:03   Kreutz Zsolt

Oké Másik és Harmadik, de akkor mit tehet egy arrogáns megvalósítógép, ha valóban kommunikációs stopot idéz elő a másik? Pl. Én befejeztem... jó, hagyjuk ezt... vagy ajtórámcsapás, telefon rámcsapás... stb...

* * *

2012-03-07, 13:01:40   A harmadik Kreutz

Persze, csak sertegess nyugodtan, ne is torodj vele, hogy megbantasz... :D
Ket dolog jutott meg eszembe.
Az egyik, hogy aki nem sertodekeny, az azert ertekeli a sertodest manipulacionak, es szandekos kommunikacios stopnak, mert o, ha igy viselkedne, a reszerol valoban az is lenne. Viszont sablonokat huzni emberekre abbol kiindulva, hogy sajat esetunkben az adott viselkedesmod mit jelente, na ez mar tenyleg arrogancia es csolatas (bocsanat, nincsenek ekezetek... :) ).
A masik ami eszembe jutott, egy szemelyes dolog; nalam a megbantodas-megsertodes sokszor azert kovetkezik be, mert nem pusztan az adott szituaciot nezem, hanem ugy erzem, a masik fel a mondataival, viselkedesevel a teljes lenyemet utasitja el. Vagyis ugy ertekelem, hogy nem az eppen aktualis tettemet biralja, hanem a lenyemet. Ez meg aztan mar teves kovetkeztetesekhez vezet. :)
Itt persze mar bejon a kepbe az onbizalom es onertekeles kerdese is.

* * *

2012-03-07, 11:05:25   a másik Kreutz

Jaj Katus, Te mindenen megsértődsz!!! :-)
Amúgy nagy lájk! Igen, nem bírom ki szó nélkül, de mindig elcsodálkozom, amikor magát pozitív beállítottságúnak valló emberben az elfogadás csíráját sem látom. Az én megfogalmazásomban a pozitív gondolkodás EGYENLŐ a nyitottsággal. Enélkül maximum egy önimádó, arrogáns önmegvalósító gép lehet az ember.

* * *

2012-03-06, 17:28:57   A harmadik Kreutz

Miért mondjuk azt valamire, hogy bullshit, amiről egyszerűen csak másképp vélekedünk? Vagy amiben nem vagyunk érintettek? Attól hogy mi nem félünk a pókoktól, ne állítsuk, hogy arachnophobia márpedig nem létezik, és csak hisztiből nyomja az illető a pánikrohamot egy kaszáspók láttán. Ez nekem az empátia, a megértés és a más vélemény elfogadásának hiánya.
Ezt is, mint minden mást lehet ezerféleképpen nézni és véleményezni, de egy objektív igazság nincs! Mert ki dönti el, hogy kinek van ebben (vagy bámelyik más) a témában igaza?
Én mint sértődésre hajlamos :) mikor megsértődöm, a tudatos manipulációnak még csak gondolatcsírája sem fogalmazódik meg bennem, mégpedig azon egyszerű oknál fogva, hogy nincs rá időm. :) Ugyanis ez (nálam) annyira zsigeri, hogy jön és kész. Ezzel nem mentegetni akarom magam és sorstársaimat. :) Csak megmagyarázni azoknak, akik előtt ez az érzés ismeretlen, hogy semmi tudatosság nincs benne. Ha van, azt már nem sértődésnek hívják.
Az egyik múlt heti hozzászólásra reagálnék még, hogy a sértődés a buták erénye. Esetemben sem a butaságot nem érzem helytállónak, sem nem érzem erénynek, sokkal inkább tehernek, vagy feladatnak, amivel lehet, hogy élethossz(ok)ig elszüttyögök majd. :) Felismeréssel, önkritikával és tudatossággal. Ehhez viszont a környezet türelme és szeretete kell, nem is kevés. :) De ez viszont minden más negatív(nak mondott) tulajdonság elfogadásához kell.

* * *

2012-03-06, 09:50:01   Markos Péter

Köszönöm a gondolatébresztőt! Nálam a következők születtek:
Beszélgetünk. Azaz szavakban nyilvánítjuk meg a világnézetünket, azt, hogy kik vagyunk, mit gondolunk magunkról és a környezetünkről. Mivel nem vagyunk egyformák, így világnézetünk, és elvárásaink különböznek. Egyes különbözőségeket el tudunk fogadni, másokat nem, mert nem csak eltér, de ütközik a mi álláspontunkkal, elvárásunkkal.
Egy kép jutott eszembe. Egy ütközet (az érvek ütközete) a csatamezőn. A vesztes fél, ha el akarja kerülni a megsemmisülést, többféleképpen reagálhat. Megadja magát, és elfogadja a győztes feltételeit (bár szerintem az ego egykönnyen nem adja fel). Vagy elmenekül a területről (mondjuk témát vált). Vagy visszavonul a várába, bezárja a kapukat, esetleg a várfalak mögül visszalő. Persze van még rengeteg lehetőség a reagálásra, de úgy érzem a harmadik kép egész közel áll a sértődéshez.
Másrészről sokféle inger ér minket, amiket sokféleképpen élünk meg. A hasonlók sokszor hasonlóan reagálnak. Pl ha valaki rám mosolyog visszamosolygok (ha egy kutya körbeszimatol, én őt nem fogom, de egy másik kutya igen). Ha úgy érzem, hogy megbántottak (és nem tudatosul bennem, hogy ezt csak én érzem így), néha ösztönösen visszavágok még mielőtt leesne, hogy mit is csinálok valójában. Ez lehet egyszerű csipkelődés is, de ha a beszélgetőtárs is megbántottnak érzi magát (talán már jogosabban hiszen ösztönösen (nem tudatosan) ez volt a célom), akkor igencsak elmérgesedhet a helyzet. Még szerencse, hogy felismerve a szituációt, bárki kezdeményezheti a helyzet tisztázását vagy akár a bocsánatkérést a nem szándékos megbántásért.

Szép napot és sok mosolyt!
Péter

* * *

2012-03-05, 23:29:42   Michel Mark

Nézd Zsolt! :-)

Nagy mesemondó barátodnak eszerint még a sértődésre is külön jelbeszéde van... ;-)
( ettől nekem a helyedben már kutyául rókázni lenne kedvem :-D )

Én, ha feladom - ami valljuk be ritkán történik meg - akkor azt mondom: Nézd, lehet, hogy igazad van.

- vagy valami ehhez hasonlót, de a megsértődés, mint jelzés akarva akaratlan is egy olyan metakommunikációs üzenet amivel manipulálni kívánja a sértődő az ellenfelét - bocsi a szagszóért :-)

Akkor én most ezzel eloldalgok, vagy lefexxxem? :-)

* * *

2012-03-05, 21:02:21   Kreutz Zsolt

:)

* * *

2012-03-05, 20:48:31   Kasza Tamás

Bullshit amit a csávó mondott, a Kreutz 7 pont a tuti. Semmiképpen nem lehet igazad...vele szemben.

* * *


WILLTORD MAGYARORSZÁG Kft.     e-mail: willtord@willtord.hu